Ön most itt van: főoldal - Táborozás
A táborhely kialakítása
A táborhely kiválasztása
A táborhely kiválasztásával ne várjuk meg az estét.
Túrázás közben, ha közeleg az este, akkor ideje táborhelyet keresni.
Ha lehet, ezt ne halasszuk az utolsó percekre; elég kellemetlen tud lenni, ha táborverés közben ránk sötétedik, miközben még nem vagyunk „berendezkedve”.
Idejében kezdjük tehát megkeresni a megfelelő táborhelyet, ami azonban nem mindig olyan egyszerű, mint ahogyan azt a legtöbben gondolják.
Teljesen nyílt terepen táborozni nem túl szerencsés, mert védtelenek leszünk egy hirtelen jövő szeles idő, vagy vihar esetén.
Egy magányosan álló fa viharban vonzza a villámokat, tehát ne ilyenek alatt legyen a táborhely
Kép: Morguefile.com
Tehát olyan helyet kell keresni, ahol legalább valami részleges védelmet élvezhetünk viharos idő esetén, vagyis legalább egy, de inkább két irányból biztosan szélvédett helyen legyen a sátor.
Hegyvidéken ilyen helyet biztosíthat akár maga a hegyoldal, esetleg egy mélyedés, beugró a sziklafal tövében (feltéve, hogy a talaj alkalmas a sátor rögzítő cövekek leszúrására).
Sík vidéken pedig mindenképpen fák alá építsük a tábort.
De ha lehet ne egy magányos fa alá, mert egy széles síkságon egyedül álló fa viharban vonzza a villámokat.
Inkább csoportosan álló fákat keressünk, ezek alatt táborozzunk.
Ezen a téli felvételen jól látszik, hogy ez egy hatalmas és nagyon öreg fa, az ágai már hibásak. Viharban könnyen letörhetnek, ezért a tábor ne ilyen öreg fák alatt legyen.
Amikor a táborunk helyét latolgatjuk, hajlamosak vagyunk a legnagyobb, legöregebb fák alá berendezkedni, hiszen ezek valósággal sugallják az erőt, és a biztonságot.
Ez azonban nagy tévedés.
Ugyanis az ilyen nagy, öreg fák ágai gyakran hibásak, korhadtak, és viharos időben könnyen letörhetnek. Ha pedig a sátorra esnek, az nagyon durva tud lenni. Én már láttam ilyet, elég kemény volt a helyzet.
Egy hölgy sérült meg a fején, de szerencsére teljesen meggyógyult, azonban a sátorban ott volt vele a két kicsi gyermeke, akik nagyon megijedtek.
Szóval a lényeg az, hogy a nagy és öreg fák helyett sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak a kisebb, fiatalabb fák, mert ezeknek az ágai egészségesebbek és hajlékonyabbak, viharos időben sem törnek le.
Ez itt egy ideális táborhely. A téli felvételen látszik, hogy ezek fiatal, egészséges fák, az ágaik erősek és rugalmasak, nehezen törnek le. A talaj pedig enyhén emelkedik; a domborulat teteje a legjobb hely a tábor számára, mert esős időben a víz lefolyik az alsóbb részekre.
Ugyanakkor, ha elég sűrűn állnak, akkor megfelelően szélvédett helyet biztosítanak a sátornak.
Ha már a szélnél tartunk, akkor meg kell említeni a szél irányát is. Ha meg van a táborhely, akkor próbáljuk meg felmérni az uralkodó szélirányt, és a sátrat úgy állítsuk fel, hogy hátulról kapja a szelet.
A táborhely kiválasztásánál figyelembe kell venni a domborzati viszonyokat is. Lehetőleg olyan ponton állítsuk fel a sátrat, mely egy kicsit magasabban van a környezeténél, mert egy nagyobb esőzés esetén a víz az alacsonyabban fekvő helyeket elöntheti.
A tábor kialakításánál a sátrakat egymás közelében állítsuk fel úgy, hogy el lehessen közöttük menni anélkül, hogy a kötelekben vagy a rögzítő cövekekben hasra esnénk.
A tűzrakó hely kialakítása
A tűzrakó hely kialakításánál is vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, nehogy a szél egy szikrát vagy zsarátnokot (messzire repülő izzó részecske) a sátrakra fújjon. A legjobban akkor járunk el, ha a kiszemelt helyen készítünk egy kb. 70 cm-es átmérőjű és kb. 10-20 cm mély lapos aljú gödröt, azután kövekkel körbe rakjuk a szélét (ha vannak kövek...). A tűzrakó hely legalább hat méterre legyen a sátraktól.
Az illemhely kialakítása
Az illemhely legalább huszonöt-harminc méterre legyen a tábortól. Az illemhelyet úgy kell kialakítani, hogy ásunk egy kb. 50 cm. mély és ugyanolyan széles gödröt. Ha a terület füves, akkor a gödör fölül a füvet „gyeptéglaként” emeljük ki, majd, ha már nincs szükség az illemhelyre, akkor a „kitermelt” földel betemetjük, és a gyeptéglát visszahelyezzük a tetejére. Érdemes az illemhelyet úgy elhelyezni, hogy egy közelben álló fa alacsonyabb ága „kapaszkodóként” szolgálhasson.
Az egészségügyi szempontok miatt max. kétnaponta készítsünk új illemhelyet, (ha sokan használjuk, akkor naponta) a régit pedig mindenképpen temessük be! Fontos: vizes élőhely közelében táborozva az illemhely a víz partjától legalább tíz méterre legyen, mert a fekália a talajból (hosszabb idő alatt) a vízbe szivároghat, és megfertőzheti azt!